Minden évben döbbenettel veszem tudomásul, hogy az áruházak már október végén teletömik polcaikat mindenféle "vacakkal", amelyről úgy gondolják, hogy a tisztelt vevők pont ezt fogják keresni és enélkül nem ünnep az ünnep.
Megjelentek a csokimikulások, a karácsonyi díszek és egyép "ünnepi dolgok.
Szerencsére még zenei aláfestéssel nem találkoztam, de ne legyenek kétségeink, hamarosan azok is átszövik majd a teret és éppen az ünnep idejére már frászt is kapunk tőlük.
Értem én, hogy el kell adni, mert az tartja forgásban a gazdaságot, és azt is, hogy a kereskedőknek ez a legfontosabb időszakuk az évben, de biztosan ez a legjobb módszer? Nem jut semmi más eszükbe mint ár-akciózni és dömpingszerűen letámadni a tisztelt nagyérdemű vásárlósereget?
Az, hogy miként sikerül egy család ünnepi időszaka, szerintem az leginkább rajtunk múlik. Vesszük-e a fáradságot a felkészülésre, a tudatos tervezésre és ötletelésre? Sodródunk az eseményekkel, vagy igyekszünk saját szokásokat kialakítani és kitalálni a saját ünnepünk egyéni forgatókönyvét?
Ezen a blogon ehhez a méltó készülődéshez szeretnék segítséget nyújtani, remélem sikerül!
Az idei felkészülést kezdjük egy kis lelki rákészüléssel, amihez elengedhetetlen egy jó kis zene. Na nem az agyon koptatott slágerekre gondolok, hanem valami lelki inspirációt segítő csendes örömzene.
S kívánok minden kedves Olvasónak
Csak azért is Meghitt Karácsony-t!
Arvo Pärt
